D.Bohm: A dialógusról


Az igazság érdekében próbáld meg a dialógust!

Részlet – David Bohm, A dialógusról c. könyvből,
A diszkusszió” discutio ” (dis+quatere), azaz vita szó eredeti jelentése ” széttörni, kettétörni, szétzúzni;
kép. ért.: megsemmisíteni,meghiúsítani”. A dialógus által azonban közös megértést és tudatosságot
fejleszthetünk ki. A dialógus szó a görög “dialogos”-ból ered, melyben a logos jelentése “az Ige, a
szó”, azaz “a szó jelentése, értelme”. A dia jelentése ” át, keresztül ” ( nem pedig ” pár-” mint a
párbeszédben, mivel dialógus sok ember között is megtörténhet, sőt az egyénen belül is, ha a dialógus
szellemében van jelen.)
A szó eredeztetés egy olyan képet idéz fel bennünk, melyben a jelentés, értelem áramáról van szó,
egymás között és önmagunkon keresztül az egész csoportot involválva. S ebből az egész csoportot
átjáró jelentésáramból új megértés, valami új és kreatív bomlik ki (emergencia). Mikor a résztvevők
közül mindenki érzékenyen észleli a jelenlevő legapróbb árnyalatokat is és nem csupán a saját fejében
zajló történések kötik le, akkor egy közösen megformált jelentés jön létre. S ennek hatására válunk
képessé koherens, együttes beszélgetésre, gondolkozásra és majdan cselekvésre. Ez a megosztott,
közös értelem olyan “enyv” és “cement” lesz, ami összetartja az embercsoportokat és a társadalmat.
Ezzel szemben a diszkusszió”discutio” szó gyökere megegyezik a “percusszió” és
concusszió”gyökerével és valójában azt jelenti, hogy ” összetörni, kettétörni, szétzúzni”. A diszkusszió
a hangsúlyt az analízisre helyezi, amikor több vélemény képviseltetik egyszerre. A diszkussziónak
nevezett folyamat gyakran nem komoly abban az értelemben, hogy sok mindent nem engedünk
megvitatni, érinthetetlennek véljük őket, és nem akarunk róluk beszélni sem. A vita inkább egy ping –
pong meccsre emlékeztet, ahol a résztvevők elképzeléseiket ütögetik oda-vissza mindaddig, míg
valamelyikük nem kerül ki győztesen.
A dialógusban senki nem törekszik pontokra, nem igyekszik nyerni, és saját elképzelését
érvényesíteni. Ehelyett inkább egy olyan közös részvételhez hasonlíthatnám, melyben a játékosok nem
egymás ellen játszanak, hanem egymással. A dialógusban mindenki győztes.
Az ilyen csoportban rejlő erőt a lézerhez lehetne hasonlítani. A hétköznapi fényt ” inkoherensnek”
tekintjük annyiban, hogy minden irányba szétszóródik: a fényhullámok fáziskülönbségben vannak és
így nem adódnak össze. De a lézer erőteljes sugara koherens, mivel mindannyian ugyanabba az
irányba tartanak és így ez a sugár olyan dolgokra képes, melyet köznapi fénynyalábokkal nem tudnánk
elvégezni.
Az igazsághoz nem vezet ” egy út “. A dialógusban minden utat közösen járunk be, és eközben
rájövünk, hogy nem is ez a lényeg. Miután mindegyik út jelentését feltárjuk magunknak, eljutunk az
“útnélküli ” állapotba. Meglátjuk, mindegyik útban azt, ami azonos és azt, hogy utak csupán és ebből
fakadóan merevek…..Lehet, hogy a világ problémáira nincs is kész politikai ” válasz “. A lényeg nem
is a ” válaszban ” van, – hasonlóan a dialógushoz, ahol a lényeg nem a vélemény – hanem az elme
merevségének oldódása, megnyílása és minden vélemény, “válasz ” megvizsgálása…..
A kora keresztényeknek volt egy görög szavuk: koinonia, melynek gyökere azt jelenti, hogy
“résztvenni”, – azt kifejezendő, hogy az egészben részesülünk és közben részt is veszünk benne, nem
csak az egész csoportban, hanem az Egészben. Erre gondolok, mikor a dialógusról beszélek. Arra
akarok utalni, hogy a dialógus lehetőséget nyújthat az emberi tudatosság természetének átalakítására,
egyéni és közösségi szinten egyaránt.
 David Bohm, A fizika Nobel-díjasprofesszora, elhunyt1992. október 27-én,Reprint
-NoeticSciencesReview, Sausalito, California,könyvrendelhető: kiadas@solintezet.hu

Offerings

3K-Könyv Klub,

ahol SoL és az AGA programjaiban, ahol a könyveket személyes dialógusok és ha még több elmélyülésre vágyik, akkor képzések keretében jobban meg lehet ismerni.

Mester kurzus-TérTeremtő Facilitálás mester fokon